MúzeumDigitárVeszprem
STRG + Y
de
Objekte gefunden: 4
Nach (Jahr)-500x
Vor (Jahr)1x
Suche verfeinernGezielte Suche Sortiert nach: ID

Kard, hüvelyben

Laczkó Dezső Múzeum LDM_Régészeti gyűjtemény [LDM_R_55.323.61.]
Kard, hüvelyben (Laczkó Dezső Múzeum CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Laczkó Dezső Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 3 Vorheriges<- Nächstes->
Zitieren Datenblatt (PDF) Archivversionen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

A Kárpát-medence történetében a Kr. e. 4. század elején bekövetkezett változás a vaskor lezárását és az ókori érába történő átmenetet hordozta magában. A „bevándorló” kelták megjelenésével immáron a Duna-vidéke is az antik írók látókörébe került. Erre az időpontra régészeti és történeti források egyaránt találhatók. Pompeius Trogus a Kr. e. 1. század második felében élt kelta származású történetíró szerint a kelták éveken keresztül harcoltak az itt talált őslakossággal, amit az is bizonyít, hogy a Balatontól délre fekvő terület népessége még csaknem egy évszázadig képes volt az ellenállásra és megőrizte függetlenségét. A harcos korszak lezárulását követően a régészeti források már a nagyobb ellenállás nélküli terjeszkedésre és az őslakossággal kialakított békés kapcsolatra utalnak. A kézműves ipar igazi kibontakozása a Kr. e. 4. század végére és a 3. századra tehető. Ekkor születtek a legszebb vésett díszítésű kardok vagy a zománcberakásos bronz övek. A bemutatott darab egy kétélű kard a hegye felé keskenyedő pengével, gombban végződő markolattüskével. A hüvely felső részén vésett mintázat, az alsó része hiányos.

Material/Technik

Vas / kalapált

Maße

H: 60,7 cm

Hergestellt Hergestellt
-300
Wurde genutzt Wurde genutzt
-300
-301 -199
Laczkó Dezső Múzeum

Objekt aus: Laczkó Dezső Múzeum

Laczkó Dezső Múzeum - MúzeumDigitár

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.